Serényi H. Zsigmond
festőművész, grafikus
1937-ben született Szegeden /Magyarország/.
Művészi tevékenysége az 1956-os forradalom utáni időkben alakul ki.
1976-óta Budapesten hivatásos művészként dolgozik, főleg alkalmazott
grafikai tervező munkák területén.
Számos pályázaton vesz részt sikerrel.
Festészeti tanulmányait is Budapesten végzi.
Ekkor kiállítási lehetőségei a „tűrt művészek” kategóriájába tartozása
miatt csekélyek.
Az 1960-1980 évek közötti nonfiguratív és szürrealisztikus művei után
1990-es évektől kialakított „konstruktívabb” szerkesztésű, organikus
jellegű táblaképeket alkot.
Festészetére jellemző végig a folyamatosság és a képi tisztaságra
való törekvés.
Így jutott el az 1990-es évektől kezdve korábbi elképzeléseinek
megvalósításához /Josef Albers munkásságát tanulmányozva
példaképül/ a szigorú racionalítással komponált, tiszta geometrikus
formákból álló táblaképek létrehozásáig.
A homogén fehér hátterekben kizárólag horizontálisan elhelyezett,
különböző vastagságú pamut fonalakból létrehozott, plasztikus
hatással bíró / térfolyamatok/ kompozícíók változó érzelmi jelentő-
séggel bírnak. /nyugalom, dráma, feszültség/
Így váltak Serényi művei erőteljesen a 70-es évektől a kortás magyar festészetben karakteres, sajátos képi világ meditatív ábrázolásaivá
a térgeometrikus művek létrejöttével.
A művészeti életben az 1970-es évektől történt változás tette lehetővé
számára a rendszeres hazai és külföldi tárlatokon való részvételt.
Művei több hazai és külföldi magán és közgyűjteményben megtalálhatóak.
Budapesten dolgozik, 1976-óta tagja a Magyar Alkotóművészek
Országos Egyesületének, melynek választmányi tagja és több éve
vesz részt a képzőművészeti tagozat vezetőségében.
Tagja a Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének /festő
szakosztály vezetőségi tagja/,a Magyar Festők Társaságának /alapító tag/
a Ferencvárosi Képzőművészek Egyesületének / ART 9 alapító tag/,
a MATÉRIA Művészeti Társaságnak /alapító tag/.
Közéleti tevékenységét jellemzi több jelentős hazai kiállítás szervezésében
való részvétele.
1972 • Művelődési Központ, Szentendre
1975 • Budapesti Műszaki Egyetem E Galéria, Budapest
1977 • Kassák Művelődési Ház, Budapest
1978 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1979 • Balatoni Galéria [Orvos Andrással], Balatonfüred • Petőfi Művelődési Központ, Győr • Akvarellek, Bástya Galéria, Budapest
1982 • Művelődési Központ, Érd
1993 • Árkád Galéria, Budapest
1994 • Városi Galéria, Hajdúszoboszló • Collegium Hungaricum, Bécs
1997 • Constellation, Duna Galéria, Budapest
2000 • Bajor Gizi Közösségi Ház, Balatonföldvár • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest • Artotéka Galéria, Budapest • Ferencvárosi Pincegaléria, Budapest
1980 • XXI. Szegedi Nyári Tárlat, Szeged
1987 • Kunsthalle, Tübingen
1989 • Studio Panigati, Milánó
1989 • Baden bei Wien (A)
1989 • Sheraton Hotel, Frankfurt
1990 • Immenstadt-Schloss (D)
1991 • Vigadó Galéria, Budapest
1993 • II. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Győr • 12. Nyári Tárlat, Debrecen • Hommage à Vaszary, Tata • Ecce Homo,Kecskemét
1994 • Tavaszi Tárlat, Petőfi Csarnok
1996 • I. Szekszárdi Festészeti Triennálé, Szekszárd
1998 • Kollázs, Vigadó Galéria, Budapest
1999 • Színes rajz, Nádor Galéria, Budapest • II. Festészeti Triennálé, MFT, Művészetek Háza, Szekszárd
2000 • VIII. Táblaképfestészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged • Szín-Tér 2000, Millenniumi Szalon, Budapest • Máskor, máshol, MFT, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged
2001 • Dialógus, Millenniumi Szalon.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Grafikai Gyűjtemény, Budapest • Városi Gyűjtemény, Balatonfüred.
"A művekben megteremtett organikus helyzetek a lét dinamikus állapotait dicsőítik, művészi érvényre emelve a fejlődés, a mozgás elementáris eseményeit. Serényi munkái szuverén világalkotó képességről, a valóságtörvények mély megértéséről tanúskodnak, messze túl minden felszíni valóságábrázoláson..." - Gyetvai Ágnes
"Szembeötlő az a biztonság, amellyel a művész az inkább sejtetett, mint egyértelműen meghatározható természeti motívumokat átfogalmazza, s nem kevésbé feltűnő az a merészség, amellyel e szürreális aurával övezett motívumokat a felesleges elemektől megtisztított képtér középpontjába állítja..." - Mezei Ottó
"Művein a szabálytalanul egymásba fonódó életteli, organikus formák, s az ezekbe belehasító, vagy csak rendszert teremtő geometrikus rend élettelenül pontos racionalitása ötvöződik afféle mandala-képekké. A mandala-képek nem feltétlenül kör alakúak, de minden esetben a Teljességre utalnak, s a Mindenség képletei..." - Szemadám György